Globális Nevelés

[vc_row css_animation=”” row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” angled_section=”no” text_align=”left” background_image_as_pattern=”without_pattern”][vc_column][rev_slider_vc alias=”hatter_slider”][/vc_column][/vc_row][vc_row css_animation=”” row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” angled_section=”no” text_align=”left” background_image_as_pattern=”without_pattern”][vc_column][qode_elements_holder number_of_columns=”two_columns” columns_proportion=”66_33″][qode_elements_holder_item item_padding=”50px 100px 50px 100px” vertical_alignment=”top” advanced_animations=”no” item_padding_768_1024=”0px 10px 0px 10px” item_padding_600_768=”0px 10px 0px 10px” item_padding_480_600=”0px 10px 0px 10px” item_padding_480=”0px 10px 0px 10px”][vc_column_text css=”.vc_custom_1557774991262{margin-bottom: 100px !important;padding-top: 50px !important;}”]

Százéves szemlélet

Noha hazánkban, de a világ több részén is sokak számára még most is ismeretlen fogalomnak számít a globális nevelés, eredete a szakértők szerint már az 1920-a évekre visszavezethető. Ekkor tűntek fel azok az összehasonlító tanulmányok, amelyek a kulturális határok átjárhatóságát, hatásait vizsgálták. A későbbi évtizedek a különböző társadalmi, etnikai csoportok kapcsolatait kutatták, majd az 1960-as évekre már olyan irányokra összpontosítottak, mint az emberi jogok, vagy az interkulturális hatások. A II. világháborút követően egyre több figyelem fókuszált a békére nevelésre, a más társadalmak megismerésére, elfogadására, amely a fejlett országokban (amelyre ma egyre inkább a globális észak elnevezést használjuk) idővel kiegészült a rászoruló országok segélyezésével, a nemzetközi (humanitárius) fejlesztésekkel. Számos nyugat-európai országban az 1960-1970-es évek során rájöttek, ahhoz, hogy az állampolgárok megértsék a segélyprogramok célját, meg kell velük ismertetni a globális szinten működő gazdasági, társadalmi, környezeti összefüggéseket. Felelősen gondolkodó, aktívan cselekvő polgárokat kell nevelni, akik megértik a lokális cselekedeteik globális súlyát, hatásait.

A 2030-as globális nevelési keretrendszer

Az UNESCO mint az ENSZ oktatással foglalkozó része, felhatalmazást kapott, hogy koordinálja és vezesse a 2030-as globális oktatási keretrendszert, részeként annak a globális folyamatnak, ami a szegénység felszámolására irányul a 17 fenntartható fejlődési célon keresztül. Az oktatás, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérjük ezeket a célokat, önállóan is megjelenik a 4. célban: „biztosítani az átfogó és igazságos minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára”. A 2030-as globális oktatási keretrendszer útmutatóul szolgál ennek a nagy ívű célnak a megvalósításához és az iránta való elköteleződéshez

A Fenntartható Fejlődési Célok 4.7 pontja

2030-ra biztosítjuk azt, hogy minden tanuló megszerzi a fenntartható fejlesztés előmozdításához szükséges tudást és készségeket, többek között azáltal, hogy oktatásban részesül a fenntartható fejlődésről és a fenntartható életmódról, az emberi jogokról, a nemek egyenlőségéről, a békés és erőszakmentes kultúra jelentőségéről, a globális polgárságról, a kulturális sokszínűség megbecsüléséről és a kultúrának a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásáról.

A globális nevelés helyzete Magyarországon

Magyarországon, noha a nemzeti alaptanterv (NAT) több ponton is említést tesz a globális kihívásokra való felkészítés fontosságáról, és a különböző műveltségi területekhez kapcsolhatóságáról, a globális nevelés rendszerszerűen nem jelenik meg az oktatásban.

A NAT figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét, lehetőségeit, feladatait hangsúlyozza a világ globalizálódásában rejlő lehetőségek kihasználásában és a veszélyek csökkentésében, elhárításában.

A NAT egyfajta ajánlást ad, hogy a különböző kulcskompetenciákban megjelenhessenek az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges készségek, értékorientációk, beállítódások. A szemléletformálás és a globális felelősségvállalásra nevelés csak olyan nyitott, biztonságos és demokratikus közegben tud hatékonyan megvalósulni, ahol a résztvevők bátran, retorzió nélkül felvállalhatják véleményüket, ahol teret kap a kreativitásuk és alkotóerejük. Az iskola mindennapi működése, légköre, rejtett tanterve már önmagában közvetít értékeket, viszonyulásokat.

Forrás: Ajánlások a globális felelősségvállalásra nevelés nemzeti koncepciójának kidolgozásához, HAND Szövetség, Budapest, 2015

Globális felelősségvállalás

Magyarország az ENSZ és az EU tagállamaként is felelősséget vállal a világban kialakult szegénység és egyenlőtlenségek csökkentésében, és vállalja az ENSZ Közgyűlésén 2015 szeptemberében a világszervezet által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok megismertetését, népszerűsítését, és a megfogalmazott célok megvalósításában való részvételt. A globális felelősségvállalásra neveléssel kapcsolatban két fontos nemzetközi dokumentum a mérvadó, az ENSZ által 2000-ben elfogadott ún. Millenniumi Fejlesztési Célokat tartalmazó nyilatkozat, és a 2015. szeptemberi ENSZ Közgyűlésen az azt felváltó Fenntartható Fejlődési Célokat megfogalmazó Agenda 2030. A két fejlődési célrendszer között hangsúlyos különbség az, hogy míg az előbbi egy egyoldalú fejlesztést vizionál, az utóbbi összekötve a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági dimenzióit egy átfogó, rendszerszintű fejlődést céloz meg. A rendszerszintű változások kiváltásához bizonyos alapértékek és kritériumok kellenek, és a FFC keretrendszer gyakorlatba ültetése során elengedhetetlen ezeknek az alapvető elveknek az érvényesülése. A FFC kidolgozásának folyamatában alapul vett értékek a következők: a környezeti fenntarthatóság, az emberi jogok, a szegénység felszámolása, az emberi jólét, a béke és biztonság, a méltányosság és a globális felelősségvállalás. Mindezek az alapértékek a végső célokon belül az oktatáshoz kötődő 4. alapvető cél egyik alcéljában konkrét megfogalmazást is nyertek a globális felelősségvállalásra, fenntarthatóságra nevelés és egyéb nevelési területek tekintetében, ezáltal minden ENSZ tagország, így Magyarország számára is teljesítendő célt kijelölve.

A jövő iránt érzett felelősség feltételezi, hogy a tudatos magyar állampolgárok, aktív polgárként éljék meg identitásukat, őrizzék az emberiség értékeit és a kor szellemét megértve készek legyenek a Fenntartható Fejlődési Célok befogadására és megvalósítására. A globális nevelés bevezetése a formális oktatásba elsősorban azt jelenti, hogy szemléletváltozásra van szükség, hogy az új generációk ne csupán ismereteket szerezzenek a globális világ eseményeiről, hanem a globális felelősségvállalással, mint 6 megszerzett képességgel részt vállaljanak maguk is a közvetlen és tágabb környezetük alakításában.

A globális neveléssel foglalkozó civil szervezetek többsége tagja a HAND – Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetségnek, amely mint ernyőszervezet dolgozik a szemlélet erősítésén és a szakpolitikai érdekérvényesítésén. A HAND Globális nevelés munkacsoportja által felkért szakértők több tanulmányt készítettek a globális nevelés hazai helyzetéről, és ajánlást fogalmaztak meg a mindenkori kormányzat számára. Ennek eredményeként született meg 2016-ban „A globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem formális oktatásban Magyarországon” elnevezésű kormányhatározat.

Kinek a feladata a globális nevelés?

Egyértelmű, hogy a nemzeti közoktatási rendszerek „saját erőből” szinte sehol sem képesek megoldani a globális felelősségvállalásra nevelés tartalmának és módszereinek kidolgozását és megvalósítását a releváns civil szervezetekkel való együttműködés nélkül. Az Egyesült Királyságban például az Oxfam nevű szervezet dolgozta ki a globális nevelés kompetenciamátrixát életkorok szerint, ami a formális oktatásban éppen úgy alkalmazható, mint nem formális keretek között. Az alapdokumentumok minden esetben felhívják a figyelmet a nem formális és informális tanulás jelentőségére, különös tekintettel az élethosszig tartó tanulásra. Ebben a kontextusban felértékelődik a civil szervezetek és az egyéb nem állami szereplők által biztosított tanulási formák jelentősége.

Magyarországon is elsősorban civil szervezetek foglalkoznak a globális nevelés kérdésével, és különböző, leginkább európai uniós és külföldi forrásokból adaptálnak és dolgoznak ki oktatási anyagokat, szerveznek tanári továbbképzéseket, tartanak tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Mindemellett a civil szervezetek igyekeznek megteremteni a szektorok közötti együttműködést, amelynek végső célja, hogy a Fenntartható Fejlődési Célokban vállalt módon, hazánkban is 2030-ra valamennyi tanuló megszerezze a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges tudást és készségeket.

[/vc_column_text][/qode_elements_holder_item][qode_elements_holder_item background_color=”#734028″ item_padding=”50px 40px 50px 40px” vertical_alignment=”top” advanced_animations=”no”][vc_single_image image=”43″ img_size=”full” qode_css_animation=”” css=”.vc_custom_1556114880502{padding-top: 20px !important;padding-bottom: 20px !important;}”][vc_column_text]

Ajánlások a globális felelősségvállalásra nevelés nemzeti koncepciójának kidolgozásához

http://hand.org.hu/media/files/1488305830.pdf

Koncepció a globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem-formális oktatásban Magyarországon

http://hand.org.hu/media/files/1488224424.pdf

„A globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem-formális oktatásban Magyarországon” – kormányhatározat

http://hand.org.hu/media/files/1488224180.pdf

A környezeti neveléstől a globális nevelésig (Magyarországon)

https://www.nyf.hu/ttik/sites/www.nyf.hu.ttik/files/doc/kornyezeti_neveles.pdf

A globális felelősségvállalásra nevelés fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban (2009)

http://hand.org.hu/media/files/1488027561.pdf

[/vc_column_text][vc_separator type=”normal” color=”#000000″ thickness=”3″ up=”50″ down=”50″][/qode_elements_holder_item][/qode_elements_holder][/vc_column][/vc_row]