[vc_row css_animation=”” row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” angled_section=”no” text_align=”left” background_image_as_pattern=”without_pattern”][vc_column][rev_slider_vc alias=”mit_jelent_slider”][/vc_column][/vc_row][vc_row css_animation=”” row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” angled_section=”no” text_align=”left” background_image_as_pattern=”without_pattern”][vc_column][qode_elements_holder number_of_columns=”two_columns” columns_proportion=”66_33″][qode_elements_holder_item item_padding=”50px 100px 50px 100px” advanced_animations=”no” item_padding_768_1024=”0px 10px 0px 10px” item_padding_600_768=”0px 10px 0px 10px” item_padding_480_600=”0px 10px 0px 10px” item_padding_480=”0px 10px 0px 10px”][vc_column_text]
Globális nevelés
Globális felelősségvállalás
Globális tanulás
Globális állampolgárság
[/vc_column_text][vc_column_text css=”.vc_custom_1557694973521{margin-bottom: 100px !important;padding-top: 50px !important;padding-right: 40px !important;}”]
Mit nevezünk globális nevelésnek?
Az elmúlt közel két évtizedben a globális nevelés fogalmával sokfajta megközelítésben találkozhattunk, hiszen egyre több szakember, szervezet, szakmai testület, kormányzat, nemzetközi szervezet foglalkozik a témával annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk képesek legyenek megbirkózni a rájuk váró feladatokkal, felkészültek legyenek az előttük álló – a globalizációval összefüggő – kihívások kezelésére, megoldására.
A fogalomrendszer angolszász alapokon nyugszik, mivel a mögötte meghúzódó eszmerendszer maga is az angolszász demokrácia-felfogásra épül. Az elérhető dokumentumok is döntően angol nyelvűek, amelyek részben Észak-Amerikában, nagyobb részük az EU-ban és ezen belül Nagy-Britanniában és Finnországban, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon készült. Ha csupán az áttanulmányozott dokumentumok címét nézzük, már feltűnik a fogalmi sokszínűség: Global Education (Globális nevelés), Educating for Global Citizenship in a Changing World (Globális állampolgárságra nevelés a változó világban), Education for Global Citizenship vagy for Global Responsibility (Globális állampolgárságra vagy globális felelősségvállalásra nevelés), Education for Sustainable Development and Global Citizenship (Fenntartható fejlődésre és globális állampolgárságra nevelés), Developing the Global Dimension in the School Curriculum (A globális dimenzió megjelenítése az iskolai tantervekben), vagy Development Education (A nemzetközi fejlesztési képzés).
Ahány definíciót megnézünk, annyi különböző megközelítés, különböző fókusz. Álljon itt két példa:
„A globális nevelés a globalizáció által létrehozott és felismert – társadalmi, gazdasági, technológiai, politikai, demográfiai és környezeti – egyenlőtlenségek, globális folyamatok megismerését szolgálja. Ezt egy dinamikus, aktív tanulási folyamat, szemléletformálás keretében éri el, mely az állandóan változó globális társadalom, ezzel kapcsolatban az én és tágabb környezete viszonyára fókuszál. Globális folyamatokban értékeli az egyén helyét, szerepét, esetleges felelősségét és feladatait. A megismerés útján nyitott gondolkodásra, kritikus szemléletre, globális szolidaritásra, felelősségvállalásra és tudatos cselekvésre sarkall. A globális nevelés célja az ismeretek átadása, a képességek és attitűdök fejlesztése annak érdekében, hogy az egyén érzékenyebbé váljon, társadalmi részvétele növekedjen, valamint a jövő generációk iránti felelőssége kialakuljon.”
Egy másik definíció szerint:
„A globális nevelés egy oktatási szemlélet, amelyet az a tény hívott életre, hogy a mai ember egy egyre erőteljesebben globalizálódó világban él és cselekszik. Központi témái közé tartozik a méltányos kereskedelem, a fenntarthatóság és a szegénység. A megközelítés a társadalmi-politikai összefüggésekre összpontosít, ráirányítva a figyelmet a strukturális hasonlóságokra, egyenlőtlenségekre és igazságtalanságokra.
A globális nevelés egy globális szemléletet alakít ki, lehetővé téve, hogy a tanulók az életkörülményeiket és a problémákat holisztikusan, a nagyvilág kontextusában közelíthessék meg. A diákokat felelősségvállalásra ösztönzi, és arra, hogy foglalkozzanak a saját identitásuk és életmódjuk kérdéseivel.”
Röviden tehát:
A globális nevelés egy oktatási szemlélet, mely a globális világ működésének megismertetését célozza. A globalizáció számtalan lehetőséget és ugyanakkor veszélyt is rejt magában, melyekkel nap mint nap találkozunk. Hogyan tanulhatjuk meg kihasználni ezeket az előnyöket, illetve elkerülni a veszélyeket és csökkenteni a globalizációval járó ártalmakat? A globális nevelés választ ad ezekre a kérdésekre. Olyan szemléletet képvisel, amely a globalizált világunk mindennapi kihívására való felkészülést segíti, hogy megértsük, döntéseinkkel hatással vagyunk mások életére és a közös jövőnkre egyaránt.
Hogyan jelenhet meg a globális nevelés az oktatásban?
A globális nevelés nem önálló tantárgy, hanem egy szemlélet. Célja, hogy az oktatás a hagyományos területein keresztül megismertesse a globális kérdéseket, annak érdekében, hogy felelős döntéseket hozhassunk a mindennapjainkat érintő dolgokról. Többek közt arról, hogy mit eszünk, mivel közlekedünk, milyen árucikkeket, termékeket vásárolunk, mit teszünk, amikor ezek a termékek szükségtelenné válnak és a szemétre kerülnek, hogyan kezeljük a számtalan forrásból ránk ömlő információáradatot vagy a miénktől eltérő kultúrákat. Bármelyik tantárgy tanítható globális szemlélettel a tanterv átalakítása nélkül is. Nemcsak a földrajz-, a történelem- vagy a környezetismeret-órákra lehet könnyen „becsempészni” a globális nevelés témaköreit, de a matematika- vagy a fizikaóra is közvetíthet fontos globális ismereteket.
Melyek a globális nevelés fő témái?
Mivel a globalizáció minden percben közvetlenül jelen van és hat az életünk szinte minden területén, ezért nehezebb olyan témát találni, ami ne tartozna a globális neveléshez. Az átláthatóság érdekében témáit az alábbi területek köré csoportosítottuk:
- emberi jogi oktatás
- környezettudatosság, fenntarthatóságra nevelés
- békére nevelés
- interkulturális tanulás és vallási tolerancia
- aktív állampolgárságra nevelés
- kritikai gondolkodás
Miért van szükség globális nevelésre?
A globális nevelés új tartalommal gazdagítja a tanulás fogalmát, mivel olyan globális összefüggésekre világít rá, amelyek világszerte összekötik az embereket, helyeket és eseményeket. Az iskolarendszernek elemi érdeke, hogy ezt fölkarolja, az alábbi okokból:
- A világ egyre zsugorodik körülöttünk. Mindnyájan – fiatalok és felnőttek egyaránt – hatással vagyunk a Földünk más részein élő emberek életére (és ők is hatással vannak a miénkre). Ahhoz, hogy hatékony alakítói lehessünk közös világunknak, és pozitív irányú változást érjünk el ebben a sokrétűen összefüggő rendszerben, a fiataloknak meg kell érteniük a mai szóhasználattal globális falunak nevezett jelenség hátterében meghúzódó folyamatokat.
- A globális nevelés nem csupán azt jelenti, hogy megismerjük a globális problémákat, hanem jó lehetőséget biztosít arra is, hogy a minőségi oktatásban nélkülözhetetlen készségeket és attitűdöket sajátítsunk el, mint például a kritikai gondolkodás, az érvelés egy vélemény mellett, vagy a csapatmunka. A globális nevelés felkészíti a tanulókat arra, hogy szembe tudjanak nézni a globalizált környezetünkből fakadó kihívásokkal, s azokra hiteles, adekvát válaszokat adhassanak.
- A tanulók sokszor a médiából szereznek tudomást a globális kérdésekről (pl. migráció, klímagondok, nemzetközi kereskedelem), melyeket szeretnének alaposabban megérteni. A globális nevelés lehetőséget teremt ennek a kíváncsiságnak a kielégítésére. Az új témák bevezetése minden diáknak jó alkalmat ad a cselekvésre, azoknak is, akik korábban nem voltak aktívak e téren.
- A globális nevelés sem a tanároknak, sem a diákoknak nem jelent többletmunkát. Az iskola számos lehetőséget ad arra, hogy módszeresen integráljuk a globális nevelést a tananyagba és a tanterven kívüli tevékenységekbe egyaránt. Ez nem ró többletterhet sem a diákokra, sem a tanárokra.
- A globális nevelés segíthet a magyar diákoknak a szövegértési, problémamegoldási kompetenciáik fejlesztésében – amely kompetenciák alacsony eredményeket mutatnak a nemzetközi felmérésekben, így a PISA-jelentésekben –, a kollektív munka és a kritikai gondolkodás erősítésében.
[/vc_column_text][/qode_elements_holder_item][qode_elements_holder_item background_color=”#6199af” item_padding=”50px 40px 50px 40px” vertical_alignment=”top” advanced_animations=”no”][vc_single_image image=”42″ img_size=”full” qode_css_animation=”” css=”.vc_custom_1556113206657{padding-top: 20px !important;padding-bottom: 20px !important;}”][vc_column_text]
Globális nevelés alapelvek
(pdf-ben)
Útmutató a globális neveléshez
(brosúra)
A globális felelősségvállalásra nevelés – Témák és tanulási célkitűzések
(UNESCO, 2015) (pdf-ben)[/vc_column_text][vc_separator type=”normal” color=”#000000″ thickness=”3″ up=”50″ down=”50″][vc_single_image image=”43″ img_size=”full” qode_css_animation=”” css=”.vc_custom_1556114880502{padding-top: 20px !important;padding-bottom: 20px !important;}”][vc_column_text]
Globális nevelés, ahogy mi csináljuk
http://hand.org.hu/media/files/1423564669.pdf
Globális nevelés Magyarországon
http://hand.org.hu/media/files/1431436477.pdf
Legjobb gyakorlatok a globális nevelésben
http://hand.org.hu/media/files/1454010932.pdf[/vc_column_text][vc_separator type=”normal” color=”#000000″ thickness=”3″ up=”50″ down=”50″][/qode_elements_holder_item][/qode_elements_holder][/vc_column][/vc_row]