Aktív állampolgárság (active citizenship)
Arra helyezi a hangsúlyt, hogy az emberek aktívan vegyenek részt a közösségük életét alakító folyamatokban; továbbá, hogy az emberi jogok felelősséggel és tevékeny részvétellel valósulhatnak meg igazán. Az aktív állampolgárság tanulás révén fejlődik ki. Az iskolai állampolgári nevelés nemcsak információt és tudásátadást tartalmaz, hanem a készségek fejlesztését és attitűdök formálását is célul tűzi ki. Ha szeretnénk megújítani a demokráciát, össze kell kötnünk a politikát az emberek mindennapi életével, a politikát és az állampolgárságot pedig olyan hétköznapi dologgá kell tennünk, amely megfelel a polgárság mindennapos közösségi élményének.
Béke és konfliktusok (peace and conflict)
A helyi, országos és nemzetközi szintű konfliktusok a világ számos országában még napjainkban is gátolják az emberiség fejlődését. Ezért a konfliktusok megoldása továbbra is elsődleges feladat a nemzetközi közösség számára, különösen ma, amikor a békét helyi, országos és nemzetközi konfliktusok egyaránt fenyegetik.
Biológiai sokszínűség (biodiversity)
Az ember, mint minden élőlény, az ökoszisztéma része, és mint ilyen, függ a természettől. A biológiai sokszínűség nagyon fontos az emberi élet szempontjából, és nagyon sok számunkra fontos forrást biztosít. Napjainkban a biológiai sokszínűség csökkenése világszerte égető probléma. Az emberi tevékenység egyre több fajt sodor a kihalás szélére.
Civil társadalmi szervezetek (civil society organizations)
Mindazon társadalmi kezdeményezések (szociális, kisebbségi, vallási, stb.) érdekképviseleti szervezetek, szakszervezetek, nemkormányzati szervezetek (NGO), amelyek hazai és nemzetközi társadalmi problémákra felhívják a figyelmet, valamint a hatályos törvényi szabályozás alapján valamely állam hivatalos szervei mellett közcélú, közhasznú tevékenységet folytatnak. A nemzetközi fejlesztési együttműködésben kiemelt szerepet játszhatnak, amennyiben sokkal közelebb tudnak kerülni a valódi problémákhoz, mint a hivatalos szereplők.
Donor (donor)
Azon államok és nemzetközi szervezetek, amelyek hivatalos fejlesztési támogatást nyújtanak az arra jogosult országoknak (recipienseknek). A donorállamok többsége, de nem mindegyike az OECD, illetve az OECD DAC tagja. Az egyes donorok fejlesztési célkitűzéseinek, stratégiáinak, terveinek, folyamatainak összehangolása, biztosítja, hogy az egyes fejlesztések összhangban vannak egymással, nem oltják ki egymás hatásait és nem helyeznek felesleges adminisztratív terheket a recipiensekre.
Egészség és életminőség (health and well-being)
A gyógyszergyártás nemzetközi terület, a gyógyszerek gyártása és elosztása globalizált. Egyes betegségek határokat nem ismerve gyorsan terjednek, a járványokat többnyire lehetetlen helyileg megállítani. Az egyén életminőségére a környezeti tényezők és az általa fogyasztott erőforrások egyaránt hatnak.
Élelmiszer és mezőgazdaság (food and agriculture)
Az általunk fogyasztott ételek ma a világ minden tájáról érkeznek a háztartásunkba. Az élelmiszertermelés meghaladja szükségleteinket, az elosztás mégsem méltányos.
Emberi jogok (human rights)
Minden embert születésétől fogva megillető körülmények és szabadságok biztosítása abból a célból, hogy az egyén a szükségleteinek megfelelő és teljes értékű életet élhessen. Az emberi jogoktól senki nem fosztható meg önkényesen. Az emberi jogok sokkal többet jelentenek, mint jogi előírásokat. Olyan erkölcsi normát képviselnek, amelyet azért dolgoztak ki, hogy támogassák a megértést, az egyenlőséget, a toleranciát, a méltányosságot és sok más olyan univerzális elvet, amely elengedhetetlen egy igazságos és békés társadalom működéséhez. A mindenkori kormányok felelősek a nemzetközi egyezményekben és szerződésekben foglalt emberi jogok biztosításáért, de a magánszektor, a különböző embercsoportok, közösségek és egyének is felelősek azok ismeretéért és megértéséért, hogy megvédhessék vagy számon kérhessék embertársaikat, a kormányzatot és a társadalmat azokkal a magatartásformákkal kapcsolatosan, amelyek hatással vannak az emberi jogokra.
Esélyegyenlőség (equality of opportunity)
Azonos esélyek biztosítása a társadalom tagjai számára (azaz a diszkrimináció tilalma) a társadalmi részvételhez és egyéni érvényesüléshez. Az egyéni adottságok, vagy csoportos megkülönböztetés miatt hátrányos helyzetből induló egyéneknek és csoportoknak az igényeiknek megfelelő támogatást (pozitív diszkrimináció) kell biztosítani ahhoz, hogy ők is egyenlő eséllyel érvényesülhessenek és vehessenek részt a társadalom életében.
Etnocentrizmus (etnocentrism)
Saját kultúra-központúságot jelent. Amikor valaki már kulturális szokásokat és viselkedési normákat kizárólag a saját normáin keresztül képes megítélni. Ennek kialakulása a gyermekkorban teljesen normális és szükséges az egészséges éntudat megerősödéséhez. A felnőttkori abszolutizálása azonban káros lehet. Olyan szélsőséges megjelenési formákhoz vezethet a saját kultúra mások fölé helyezése, mint a xenofóbia (idegengyűlölet), vagy a sovinizmus (fanatikus hazafiság, nemzetimádat).
Fejlődő országok (developing countries)
Bár a fejlődő országok fogalma általánosan elterjedt és a harmadik világ fogalmát a 90-es évek elejétől leváltotta, az utóbbi évtizedben gyakorta a „Globális Dél” (ld. Globális Dél címszó), vagy „déli országok”, „déli államok” fogalommal helyettesítik. A fejlődő országokkal szembeni kritika abból adódik, hogy a fejlődés mibenléte nem definiálható egyértelműen és értéksemlegesen, mivel az éppen aktuális értékrendszeren alapuló megítéléstől függ. Az utóbbi 50 évben számos eltérő megközelítés létezett a fejlődő országok kategorizálására. Egyesek a gazdasági tényezők szerepét hangsúlyozzák (Világbank), mások komplex módon próbálják meg a társadalmi tényezőket figyelembe venni (pl.: az ENSZ „kevésbé” és „legkevésbé” fejlett országokra vonatkozó felosztása).
Fenntarthatóság (sustainability)
A fenntarthatóság fogalma 1987-ben indult útjára, amikor az ENSZ a fenntartható fejlődést – melyet azóta leegyszerűsítve fenntarthatóságnak is nevezünk – a következőképpen definiálta: fejlődés, amely „anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”. Azaz fenntartható például az a fejlődés, melynek során nem használunk fel minden, korlátosan hozzáférhető nyersanyagot vagy nem szennyezzük be visszafordíthatatlanul vizeinket.
Fenntartható fejlődés (sustainable development)
Az emberiség jóllétének a fejlődés három pillérén – társadalom, környezet és gazdaság – kell alapulnia. Egyiket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha fenntartható módon akarunk működni. Ez az emberiség egésze és az egyének számára egyaránt kihívást jelent.
Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDG)
A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte (részletesen lásd a Fenntartható Fejlődési Célok oldalt).
Fogyasztás és termelés (consumption and production)
Ma a termelési láncolatok többsége már globalizált, mi pedig sokszor olyan termékeket használunk, melyeket több ezer kilométerrel odébb állítottak elő. Globális fogyasztók lettünk. Fogyasztói döntéseinkkel befolyásolni tudjuk a világ más részeinek helyzetét, a befolyás pedig felelősséggel jár.
Globális dél (Global South)
Más kifejezésekkel a „déli országok” vagy „déli államok”. A korábban elterjedt „harmadik világ” és az azt leváltó „fejlődő országok” (ld. fejlődő országok címszó) helyett egyre gyakrabban használt fogalmak. A Föld gazdaságilag fejletlenebb, többnyire a déli féltekén elhelyezkedő országainak összefoglaló neve. Ezekben az országokban alacsony az egy főre jutó nemzeti össztermék, fejlesztésre szorul az egészségügy és az oktatás, sokszor jelentős mértékben korlátozzák a szabadságjogokat. Ezen országok egy részében nincs politikai stabilitás és a berendezkedés nem demokratikus
Globális gazdaság és nemzetközi kereskedelem (global economy and international trade)
A nemzetközi kereskedelem serkenti a globális gazdaságot, ami az országok, multinacionális cégek és egyének közötti kölcsönös egymásrautaltság bonyolult hálózatát jelenti. Befolyásolja a termelést, a fogyasztást, a foglalkoztatást, gyakran a környezetet, sőt mindennapi életünket is (pl. költségvetési megszorítások a pénzügyi válság miatt).
Globalizáció (globalization)
A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont
Humanitárius támogatás (humanitarian assistance)
Olyan segély, illetve segítségnyújtás, amelynek kizárólagos célja az emberi szenvedés csökkentése, életmentés, az emberi méltóság védelme és fenntartása a vészhelyzetek, katasztrófák idején, illetve azokat követően.
Jó kormányzás (good governance)
Átlátható, elszámoltatható, korrupciómentes, hatékony kormányzati gyakorlat. A jó kormányzás definíciójába beleértendő a politikai rendszer formája, a gazdasági és társadalmi erőforrásoknak a fejlődés érdekében történő kezelése, illetve a kormányzat megfelelő szakpolitikák tervezésére, megalkotására, végrehajtására vonatkozó képessége, hajlandósága is. A Világbank értelmezése szerint a jó kormányzásnak az alábbi hat kategóriája van: (1) szólásszabadság és külső elszámoltathatóság; (2) politikai stabilitás; (3) kormányzati hatékonyság; (4) szabályozás minősége; (5) jog uralma; (6) korrupcióellenes küzdelem.
Katasztrófa (disaster)
A mindennapi életvitelt, sőt az életet meghatározó körülmények és feltételek olyan, emberi szenvedést okozó, váratlan átalakulása, amely átmenetileg vagy tartósan meghaladhatja az érintett társadalmi csoport annak megelőzésére, elhárítására vonatkozó kapacitásait. A katasztrófa lehet természeti (árvíz, földrengés, aszály stb.) vagy ember által előidézett (háború, lázadás, népirtás).
Klímaváltozás (climate change)
A klímaváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hiszen hatással van a világ minden társadalmának és gazdaságának működésére. Egyrészt veszélyes időjárási anomáliákat okoz és csökkenti a terméshozamot, másrészt ezáltal hozzájárul a nemzetközi konfliktusok elmérgesedéséhez.
Kulturális relativizmus (cultural relativism)
Amikor más emberek szokásait és hiedelmeit nem a magunk, hanem az ő saját perspektívájukon keresztül próbáljuk látni és megítélni, a saját kultúrájuk kontextusán belül. Ehhez a megközelítéshez nem kell elvetnünk saját értékeinket, de szükséges, hogy egy tanulási folyamat során megismerjük és megértsük mások értékeit. Ez egyrészről elősegíti a tudományos megismerés objektivitását, másrészt hozzájárul egy sokszínű, toleráns és empatikus világ kialakításához. A fogalom megjelenése Franz Boas és Bronislaw Malinowski kulturális antropológusok munkájához köthető, akik a kultúrák egyenrangúságát, egyenértékűségét hirdették és azt az elvet, amely szerint nincs olyan általános mérce, amelyhez képest egy-egy kultúra (közösség) sajátos értékeit lehetne mérni.
Legkevésbé fejlett országok (least developed countries, LDCs)
A Világbank csoportosítása szerint azon országok, amelyek éves egy főre jutó nemzeti jövedelme 750 dollár alatt van, alacsony az emberi fejlettség szintje és gazdaságilag sebezhetőek. Jelenleg 49 ország tartozik ebbe a csoportba.
Menekült (refugee)
Az 1951-es Genfi Egyezmény szerint menekült az a személy, aki „faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.”
Méltányos kereskedelem (Fair Trade)
A méltányos kereskedelem egy civil szervezetek által kifejlesztett kereskedelmi koncepció, amely a termékek előállítójának egy emberibb élet biztosításának igényét állítja a középpontba. A méltányos kereskedelem az afrikai, ázsiai, latin-amerikai mezőgazdasági nyersanyagok nagymértékű árnövekedésére adott válasz. Az árnövekedés ugyanis kisparaszti családok millióit taszította mélyszegénységbe. A méltányos kereskedelem gyakorlata során a gazdaságilag és társadalmilag hátrányos helyzetben lévő termelőcsoportok által előállított nyersanyagokért, vagy termékekért tisztességes árat és/vagy a bérből élők munkájukért tisztességes bért kapnak. Jellemzői: a garantált felvásárlási ár, a közvetlen kereskedelmi piacra való bejutás megteremtése, az előfinanszírozási rendszer, a legalacsonyabb járulékos költség és a bio prémiumok. Szigorúan kidolgozott kritériumrendszer (fenntartható, környezetkímélő gazdálkodás, munkajogok betartása, gyerek- és kényszermunka tilalma stb.) szerint folyik a termékek előállítása, amelyet tanúsító csoportok ellenőriznek (csúcsszerv a Fairtrade Labelling Organization).
Migráció (migration)
A migráció és a migránsok hatnak az egyes országok gazdaságára, társadalmára és kultúrájára. Ahhoz, hogy egy adott ország helyzetét maradéktalanul megérthessük, figyelembe kell vennünk a migrációt és globális mintáit. Migráns az a személy, aki a saját származási országtól eltérő országba vándorol. A migránsok nem az üldöztetés vagy a halál közvetlen veszélye miatt indulnak útnak, hanem főleg azért, hogy életük jobbá tétele érdekében munkát találjanak és tanuljanak, vagy család-újraegyesítés miatt, esetleg más okból.
Millenniumi Fejlesztési Célok (Millenium Development Goals, MDGs)
Az ENSZ 55. ülésszakán elfogadott Millenniumi Nyilatkozatban megfogalmazott, 2015-ig teljesítendő nyolc célkitűzés. Olyan orvosolandó problémákat fogalmaznak meg, amelyek megoldása nemcsak a fejlődő országok, de az egész világ számára is nehézségeket okoz, miközben megoldatlanságuk potenciális globális katasztrófával fenyeget. A célok a nemzetközi fejlesztési rezsim iránymutató keretévé váltak ez elmúlt években. A ENSZ 2010-es magas szintű plenáris ülésén a Közgyűlésé a Millenniumi Fejlesztési Célok kivitelezésével kapcsolatban felkérte az ENSZ főtitkárt, hogy kezdeményezze a 2015 utáni fejlesztési tevékenységek kialakítását.
Multikulturalizmus (multiculturalism)
A multikulturalizmus a különböző kultúrák közötti együttélést és megértést, sőt a kultúrák egészséges keveredését, egymásra hatását jelenti. A multikulturalizmus, mint politikai eszme, a „soketnikumú” társadalmak tekintetében a kulturális sokféleség megőrzésére és elfogadására ösztönöz. Az eltérő tradíciókkal rendelkező etnikai, vallási csoportokon túl az összes kisebbség létjogosultságát hirdeti. A multikulturális társadalomban a formális jogalkotástól kezdve az emberek hétköznapi kommunikációjáig általános elv a tolerancia. Az Európai Unión belül a kultúrák közötti együttélés aktív együttműködést jelent, amelynek során a különböző kultúrák, országok segítik egymást, folyamatos párbeszédet folytatnak és megosztják egymással tapasztalataikat, sőt a szolidaritás elve alapján az erősebbek támogatják a rászorulókat, nem csupán a kontinensen belül, hanem világviszonylatban is.
Nemek közötti egyenlőség (gender equality)
Az ENSZ szerint a nemek közötti egyenlőség nemcsak egyetemes emberi jog, hanem ez az alapja a fenntartható világnak is, amelyben az emberek békében és jólétben élnek. Ha egyenlő hozzáférést biztosítunk a nőknek és lányoknak az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, tisztességes munkalehetőségekhez, valamint a politikai és gazdasági döntéshozatalban való részvételhez, azzal erősítjük a gazdaság fenntarthatóságát, és ez javára válik az egyes társadalmaknak csakúgy, mint az egész emberiségnek.
Nemzetközi fejlesztési együttműködés (international development cooperation)
A hivatalos szereplők (elsősorban államok) adott normák és erőviszonyok mentén zajló együttműködése, amely során a fejlett országok bizonyos célok elérése érdekében különféle forrásokat – pénzt, technológiát, árut, tudást – juttatnak a fejlődő világ országainak. Az együttműködés hivatalos célja a fejlődő országok felzárkóztatása, a szegénység leküzdése. Az „együttműködés” kifejezés a támogatásban részesülő államok remélt vagy valós egyenrangú szerepét hangsúlyozza.
NGO (non-governmental organizations)
Tevékenységüktől és finanszírozásuktól függően azon társadalmi kezdeményezések, szervezetek, amelyek hazai és nemzetközi társadalmi problémákra felhívják a figyelmet, valamint a hatályos törvényi szabályozás alapján valamely állam hivatalos szervei mellett közcélú, közhasznú tevékenységet folytatnak. Nem minden nemállami szereplő (és nem minden civilszervezet) NGO. A nemzetközi fejlesztési együttműködésben kiemelt szerepet játszhatnak, amennyiben sokkal közelebb tudnak kerülni a valódi problémákhoz, mint a hivatalos szereplők. A nemzetközi nemkormányzati szervezetek (international non-governmental organizations, INGO) regionális vagy globális méretekben, több államban, valamint adott esetben nemzetközi szervezetek mellett fejtik ki tevékenységüket. A kifejezetten nemzetközi fejlesztés terén aktív szervezeteket NGDO-nak (non-governmental development organizations) is hívják.
OECD DAC (Organization for Economic Cooperation and Development, Development Assistance Committe, DAC)
A fejlett államokat tömörítő OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága, amelynek tagjai az a 29 fejlett állam, amelyek bruttó nemzeti jövedelmének legalább 0,22 százalékát fordítja hivatalos fejlesztési támogatásra, valamint az Európai Bizottság. Feladata a bilaterális donorok közössége és politikai vezetése számára szakmai fórumot biztosítani, tevékenységüket harmonizálni, számukra követhető iránymutatásokat kidolgozni, illetve a nemzetközi fejlesztési együttműködés alakulását nyomon követni, a pénzügyi-segélyezési folyamatokról statisztikákat és elemzéseket készíteni.
Oktatás (education)
Az oktatás a humán fejlettségi mutatók egyike. A minőségi oktatásnak átfogónak és igazságosnak kell lennie, amely mindenki, különösen a marginalizált csoportok tagjai előtt nyitva áll. Az oktatás alapvetően fontos a fenntartható fejlődés elősegítésében, a sztereotípiák megkérdőjelezésében és a tanulók felkészítésében, hogy a megfelelő készségeket, értékrendet és szemléletmódot elsajátítva, aktívan részt vegyenek a körülöttük lévő világ alakításában.
Recipiens (recipient)
A segélyeket, illetve hivatalos fejlesztési támogatások fogadására jogosult állam vagy a nemzetközi közösség tagjai által elismert szuverenitással nem rendelkező terület.
Sokszínűség és kultúrák közötti kapcsolatok (diversity and intercultural relations)
A társadalmak egyre sokszínűbbek. Ez azt jelenti, hogy a polgároknak érteniük kell egymást ahhoz, hogy együtt tudjanak élni. A kultúrák közötti kapcsolatok többé már nem korlátozódnak a külföldi utazásokra, hanem mindennapi életünk részévé váltak.
Sebezhetőség (vulnerability)
Adott egyén vagy társadalmi csoport valamely fizikai vagy érzelmi sérülésnek kitett mivolta, külső támadással, katasztrófával szembeni kiszolgáltatottsága. A jelenségben három tényező fejeződik ki: a szélsőséges események kockázata, az e hatásokkal szembeni ellenálló képesség, valamint a következményekkel való megbirkózás képessége
Szegénység (poverty)
A szegénység minden idők egyik legnagyobb problémája, mely emberek milliárdjait fosztja meg a tisztes élet lehetőségétől a globális Északon és Délen egyaránt. A globális egymásrautaltság okozhatja és fenn is tarthatja a szegénységet, de akár ki is emelhet közösségeket és egyéneket a szegénységből.
Természeti erőforrások (natural resources)
A társadalomnak a fennmaradáshoz szüksége van természeti erőforrásokra. Ezek közül vannak olyanok, amelyek képesek megújulni, ha okosan használjuk őket, míg mások kimerülnek. A természeti erőforrások ésszerű, fenntartható használata fontos globális kihívás.
Tudatosság (awareness)
A fejlett országokban élő állampolgárok tájékozottsága és ismeretfeldolgozása az elmaradottságról, a fejlődő országokról, valamint ezeknek a fejlett országokkal való kapcsolatrendszerükről. A tudatosság szintjének növekedése rendszerint a nemzetközi fejlesztési együttműködés támogatottságának emelkedését eredményezi. A tudatosság növelésében nagy szerepe van a globális nevelésnek.