Százéves szemlélet

Noha hazánkban, de a világ több részén is sokak számára még most is ismeretlen fogalomnak számít a globális nevelés, eredete a szakértők szerint már az 1920-a évekre visszavezethető. Ekkor tűntek fel azok az összehasonlító tanulmányok, amelyek a kulturális határok átjárhatóságát, hatásait vizsgálták. A későbbi évtizedek a különböző társadalmi, etnikai csoportok kapcsolatait kutatták, majd az 1960-as évekre már olyan irányokra összpontosítottak, mint az emberi jogok, vagy az interkulturális hatások. A II. világháborút követően egyre több figyelem fókuszált a békére nevelésre, a más társadalmak megismerésére, elfogadására, amely a fejlett országokban (amelyre ma egyre inkább a globális észak elnevezést használjuk) idővel kiegészült a rászoruló országok segélyezésével, a nemzetközi (humanitárius) fejlesztésekkel. Számos nyugat-európai országban az 1960-1970-es évek során rájöttek, ahhoz, hogy az állampolgárok megértsék a segélyprogramok célját, meg kell velük ismertetni a globális szinten működő gazdasági, társadalmi, környezeti összefüggéseket. Felelősen gondolkodó, aktívan cselekvő polgárokat kell nevelni, akik megértik a lokális cselekedeteik globális súlyát, hatásait.

 

A 2030-as globális nevelési keretrendszer

Az  UNESCO mint az ENSZ oktatással foglalkozó része, felhatalmazást kapott, hogy koordinálja és vezesse a 2030-as globális oktatási keretrendszert, részeként annak a globális folyamatnak, ami a szegénység felszámolására irányul a 17 fenntartható fejlődési célon keresztül. Az oktatás, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérjük ezeket a célokat, önállóan is megjelenik a 4. célban: „biztosítani az átfogó és igazságos minőségi oktatást és előmozdítani az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket mindenki számára”. A 2030-as globális oktatási keretrendszer útmutatóul szolgál ennek a nagy ívű célnak a megvalósításához és az iránta való elköteleződéshez

 

A Fenntartható Fejlődési Célok 4.7 pontja

2030-ra biztosítjuk azt, hogy minden tanuló megszerzi a fenntartható fejlesztés előmozdításához szükséges tudást és készségeket, többek között azáltal, hogy oktatásban részesül a fenntartható fejlődésről és a fenntartható életmódról, az emberi jogokról, a nemek egyenlőségéről, a békés és erőszakmentes kultúra jelentőségéről, a globális polgárságról, a kulturális sokszínűség megbecsüléséről és a kultúrának a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásáról.

 

A globális nevelés helyzete Magyarországon

Magyarországon, noha a nemzeti alaptanterv (NAT) több ponton is említést tesz a globális kihívásokra való felkészítés fontosságáról, és a különböző műveltségi területekhez kapcsolhatóságáról, a globális nevelés rendszerszerűen nem jelenik meg az oktatásban. 

 

A NAT figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan az egyén, az állam, a civil szféra, a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét, lehetőségeit, feladatait hangsúlyozza a világ globalizálódásában rejlő lehetőségek kihasználásában és a veszélyek csökkentésében, elhárításában.

 

A NAT egyfajta ajánlást ad, hogy a különböző kulcskompetenciákban megjelenhessenek az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges készségek, értékorientációk, beállítódások. A szemléletformálás és a globális felelősségvállalásra nevelés csak olyan nyitott, biztonságos és demokratikus közegben tud hatékonyan megvalósulni, ahol a résztvevők bátran, retorzió nélkül felvállalhatják véleményüket, ahol teret kap a kreativitásuk és alkotóerejük. Az iskola mindennapi működése, légköre, rejtett tanterve már önmagában közvetít értékeket, viszonyulásokat.

 

Forrás: Ajánlások a globális felelősségvállalásra nevelés nemzeti koncepciójának kidolgozásához, HAND Szövetség, Budapest, 2015

 

Globális felelősségvállalás

Magyarország az ENSZ és az EU tagállamaként is felelősséget vállal a világban kialakult szegénység és egyenlőtlenségek csökkentésében, és vállalja az ENSZ Közgyűlésén 2015 szeptemberében a világszervezet által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok megismertetését, népszerűsítését, és a megfogalmazott célok megvalósításában való részvételt. A globális felelősségvállalásra neveléssel kapcsolatban két fontos nemzetközi dokumentum a mérvadó, az ENSZ által 2000-ben elfogadott ún. Millenniumi Fejlesztési Célokat tartalmazó nyilatkozat, és a 2015. szeptemberi ENSZ Közgyűlésen az azt felváltó Fenntartható Fejlődési Célokat megfogalmazó Agenda 2030. A két fejlődési célrendszer között hangsúlyos különbség az, hogy míg az előbbi egy egyoldalú fejlesztést vizionál, az utóbbi összekötve a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági dimenzióit egy átfogó, rendszerszintű fejlődést céloz meg. A rendszerszintű változások kiváltásához bizonyos alapértékek és kritériumok kellenek, és a FFC keretrendszer gyakorlatba ültetése során elengedhetetlen ezeknek az alapvető elveknek az érvényesülése. A FFC kidolgozásának folyamatában alapul vett értékek a következők: a környezeti fenntarthatóság, az emberi jogok, a szegénység felszámolása, az emberi jólét, a béke és biztonság, a méltányosság és a globális felelősségvállalás. Mindezek az alapértékek a végső célokon belül az oktatáshoz kötődő 4. alapvető cél egyik alcéljában konkrét megfogalmazást is nyertek a globális felelősségvállalásra, fenntarthatóságra nevelés és egyéb nevelési területek tekintetében, ezáltal minden ENSZ tagország, így Magyarország számára is teljesítendő célt kijelölve.

 

A jövő iránt érzett felelősség feltételezi, hogy a tudatos magyar állampolgárok, aktív polgárként éljék meg identitásukat, őrizzék az emberiség értékeit és a kor szellemét megértve készek legyenek a Fenntartható Fejlődési Célok befogadására és megvalósítására. A globális nevelés bevezetése a formális oktatásba elsősorban azt jelenti, hogy szemléletváltozásra van szükség, hogy az új generációk ne csupán ismereteket szerezzenek a globális világ eseményeiről, hanem a globális felelősségvállalással, mint 6 megszerzett képességgel részt vállaljanak maguk is a közvetlen és tágabb környezetük alakításában.

 

A globális neveléssel foglalkozó civil szervezetek többsége tagja a HAND – Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetségnek, amely mint ernyőszervezet dolgozik a szemlélet erősítésén és a szakpolitikai érdekérvényesítésén. A HAND Globális nevelés munkacsoportja által felkért szakértők több tanulmányt készítettek a globális nevelés hazai helyzetéről, és ajánlást fogalmaztak meg a mindenkori kormányzat számára. Ennek eredményeként született meg 2016-ban „A globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem formális oktatásban Magyarországon” elnevezésű kormányhatározat.

 

Kinek a feladata a globális nevelés?

Egyértelmű, hogy a nemzeti közoktatási rendszerek „saját erőből” szinte sehol sem képesek megoldani a globális felelősségvállalásra nevelés tartalmának és módszereinek kidolgozását és megvalósítását a releváns civil szervezetekkel való együttműködés nélkül. Az Egyesült Királyságban például az Oxfam nevű szervezet dolgozta ki a globális nevelés kompetenciamátrixát életkorok szerint, ami a formális oktatásban éppen úgy alkalmazható, mint nem formális keretek között. Az alapdokumentumok minden esetben felhívják a figyelmet a nem formális és informális tanulás jelentőségére, különös tekintettel az élethosszig tartó tanulásra. Ebben a kontextusban felértékelődik a civil szervezetek és az egyéb nem állami szereplők által biztosított tanulási formák jelentősége.

 

Magyarországon is elsősorban civil szervezetek foglalkoznak a globális nevelés kérdésével, és különböző, leginkább európai uniós és külföldi forrásokból adaptálnak és dolgoznak ki oktatási anyagokat, szerveznek tanári továbbképzéseket, tartanak tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Mindemellett a civil szervezetek igyekeznek megteremteni a szektorok közötti együttműködést, amelynek végső célja, hogy a Fenntartható Fejlődési Célokban vállalt módon, hazánkban is 2030-ra valamennyi tanuló megszerezze a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges tudást és készségeket.

Ajánlások a globális felelősségvállalásra nevelés nemzeti koncepciójának kidolgozásához

http://hand.org.hu/media/files/1488305830.pdf

 

Koncepció a globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem-formális oktatásban Magyarországon

http://hand.org.hu/media/files/1488224424.pdf

 

„A globális felelősségvállalásra nevelésről a formális és nem-formális oktatásban Magyarországon” – kormányhatározat

http://hand.org.hu/media/files/1488224180.pdf

 

A környezeti neveléstől a globális nevelésig (Magyarországon)

https://www.nyf.hu/ttik/sites/www.nyf.hu.ttik/files/doc/kornyezeti_neveles.pdf

 

A globális felelősségvállalásra nevelés fejlesztésének lehetőségei a közoktatásban (2009)

http://hand.org.hu/media/files/1488027561.pdf

 

Globális nevelés, ahogy mi csináljuk

http://hand.org.hu/media/files/1423564669.pdf

 

Globális nevelés Magyarországon

http://hand.org.hu/media/files/1431436477.pdf

 

Legjobb gyakorlatok a globális nevelésben

http://hand.org.hu/media/files/1454010932.pdf